Halihó Manókáim! Itt van az újabb rész. Először is szeretném elmondani mennyire hálás vagyok azoknak akik a blogomat olvassák. Nagyon megható :').Köszönöm nektek de nem is húzom tovább az időt itt az újabb rész (tele izgalmakkal).
Harry Styles:
Idegesen kopogtattam régi barátom ajtaján. Talán elköltözött vagy levitték az Alvilágba? Egyiket sem szeretném. És végre kitárult a ház ajtaja.
-Harry Styles. Öreg barátom. Hogy vagy?-mosolygott rám kreol bőrű barátom
-Szia. A segítséged kell. De ezt beszéljük meg bent.
- Perrie játszik Melanie-val. Gyere beljebb.-engedett be Zayn.
-Köszi. Csak te vagy akire számíthatok.-mondtam hálásan majd beléptem. Minden ugyan úgy volt ahogyan 10 évvel ezelőtt láttam. Csoki barna színű falak. Ez is megnyugtató hatással volt rám.
-Helló Harry.-köszöntött Perrie mosolygós arccal.
-Helló. Hogy vagytok?-kérdezte
-Hát meg vagyunk. Szerencsére nem zaklatnak minket.-sóhajtott Pez
Louis Tomlinson:
Annyira örültem, hogy nem kell abban a nyomorult cellában lennem. Szereztem egy barátot is. Ahogy gondoltam végig aludta az egész napot. Meg is értem. Leszaladtam a konyhába azzal a levéllel ami nekem volt címezve. Gyorsan csináltam magamnak egy forrócsokit majd leültem az asztalhoz és elkezdtem olvasni.
Szia Louis,
Nos hol is kezdjem. Minden akkor történt amikor találkoztunk. Nem értettem, hogy egy magamfajta srác hogyan barátkozgat egy ilyen teremtéssel mint te. Figyelj ha ezt olvasod akkor tudd meg, hogy nagy bajban vagy. El kell mennem egy időre. Nem tudom, hogy ez érzelmileg, hogy hat rád de remélem hiányzok neked. Na de nem ezért írtam ezt a levelet, hogy az érzéseimről írjak neked. Tudnod kell ha nem jövök vissza akkor minden hiába. Remélem tudod, hogyan értem. Nem tudom, hogy ezt miután elolvasod kidobod-e a kukába vagy csak szimplán elégeted nem érdekel. Csak az, hogy elolvastad és ez engem boldogsággal tölt el. Életemben nem éreztem még ilyet egyetlen férfi iránt sem. De te más vagy Lou. Érted még az életemet is odaadnám. Szeretlek Louis. Akár hiszed akár nem. Még túl tapasztalatlan vagyok és szerintem ezt észre is vetted. És amikor az elején találkoztunk akkor szinte elvarázsoltál. Gyönyörű szép szemeiddel és pink ívelt ajkaiddal és édes mosolyoddal. Szavakkal el sem tudnám mondani, hogy most milyen boldog vagyok/voltam. Remélem megértesz és ha vissza jövök nem fogsz úgy kezelni mint egy hogy is hívják azokat akik a fiúkat szeretik? Á megvan melegek. Féltem, hogy ha ezt előbb tudtad volna meg vagy ha személyesen mondom el te visszautasítasz én pedig emiatt fogok összetörni. Sajnálom, hogy így kellett elbúcsúznom tőled de ha láttalak volna összetört volna a szívem. És ha kiadsz is magadból valamilyen érzelmet az ne a gyűlölet legyen.
Szeretlek Lou xx.
Milliónyi csók.
Harry xox.
Egy könnycsepp gördült le az arcomon egyenesen a papírra. Nem voltam képes elhinni, hogy csak úgy itt hagyott. Magyarázatot akartam minden egyes cselekedetére na meg arra, hogy miért ment el. Hiányzik.
Zokogni kezdtem pedig én nehezen erőltetek ki egy-két könnycseppet de most záporoztak.
-Mi a baj Louis?-hallottam Liam hangját közvetlenül mellettem
-Semmi.
-Biztos?-kérdezte majd a vállamhoz nyúlt de én ellöktem magamtól
-Sajnálom Liam. Csak nagyon ideges vagyok és aggódok. De nagyon. Megismertem valakit akit meg kellett volna ölnöm de nem tettem mert belé szerettem.
-Biztos vissza fog jönni.-simogatta hátamat Liam
-Persze, nem is tudod, hogy ki ő.
-Akkor meséld el nekem. Csak hogy ha nem fáj annyira, hogy vissza kell emlékezned rá.
-Nem is tudom.
-Figyelj Louis ha te elmeséled hogy ki ő akkor én is elmesélem hogy kik az igazi szüleid.-lepetten kerekedett ki mint a 2 szemem. Hogy mivan???
-Áll az alku.Nos először is nem tudom, hogyan kezdjem. Egy átlagos srácnak tűnt göndör fürtjeivel és jellegzetes gödröcskés mosolyával-mosolyodtam el-Szóval az a helyzet hogy ő egy Angyal. Azaz szerintem az mert Lucifer elmesélt majdnem mindent. Nem tudom, hogy ismered-e?
-Miért mi a neve. Ha elmondod én megmondom.
-Harry Styles.
-H....Harry Styles. Természetesen ismerem egyszer megmentett Lucifer-től. De utána sikerült elkapnia így az Alvilágban találtam magamat. Szóval Ő írta ezt a levelet?
-Igen. És azt hiszem belé szerettem.-megráztam a fejemet-Ez nem lehet. Nem vagyok meleg. De mégis. Figyelj Liam majd a többit elmondom de most szükségem lesz egy kis alvásra ha nem bánod.
-Nem menj csak én majd elleszek valahogyan.-nevetett és egy mosolyt küldtem felé ami nagyon erőltetett volt és felbaktattam a lépcsőmön egyenesen a szobámba. Leheveredtem és próbáltam elfelejteni, hogy csak úgy itt hagyott. De ekkor eszembe jutott, hogy meg van Hazz telefonszáma. Fel kell hívnom őt. Gyorsan megkerestem a számot és tárcsázni kezdtem. Nem vette fel. Ez aggasztott. Nagyon féltem, hogy valami történt vele vagy esetleg nem akar többet látni. De arra sem akartam gondolni, hogy esetleg......MEGHALT. Ekkor nem bírtam megállni, hogy ne sírjak.
-Bárcsak meghalnék.
-Ne mond ezt Louis.-hallottam meg Liam hangját az ajtóból. Kedvesen elmosolyodott majd leült az ágyamra.-Itt az ideje elmesélem kik az igazi szüleid.
-Meg ne mond neki Liam Payne.-jelent meg az ajtóban Lucifer és annyira megijedtem,hogy szinte kiugrottam a bőrömből.
-Mert mi lesz akkor.? Úgy is el kell neki mondanod előbb vagy utóbb.-válaszolta vissza Liam nem törődő stílusban.
-Mindig is utáltalak Liam Payne.-mondta majd elővett egy kést és belészúrta barátomba
-Liam! NE!!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése