VIII.fejezet

Sziasztook! Elkezdtem írni a White Rose-t. De nem akarok elárulni semmit sem majd, hogy ha készen lesz akkor elolvashatjátok de addig is itt hozom az új részt. Bocsánat, hogy későn hozom de nem voltam itthon. Remélem nem haragudtatok meg.

Louis Tomlinson:

-Liam!NE!.-kiabáltam majd élettelen testét magamhoz öleltem.-NEE!!!!!! Hirtelen mintha mindennek vége szakadt volna felébredtem.

-Louis minden rendben van?-rohant oda hozzám Liam majd magához ölelt. Szinte sokkot kaptam ettől az álomtól.

-Liam?-emeltem kezeimet arcára majd megöleltem-Liam azt hittem meghaltál. Én annyira féltettelek.-törtek elő könnyeim barlangjukból.

-Mi történt? Csak nem rémálmok......Róla?-kérdezte én pedig lepetten húztam fel a szemöldököm és felálltam. Hajamba túrtam.

-M...Mi te honnan tudsz erről?-akadtam ki majd kifújtam tüdőmbe került levegőmet és rá koncentráltam

-Hallottam, hogy Lucifer elmeséli az egyik szolgálójának a tervét.Amiben az szerepelt, hogy addig fog rémálmokkal gyötörni amíg fel nem adod magad és sötét angyal nem leszel. Sajnálom. El kellett volna mondanom.-simogatta meg hátamat és ez annyira megnyugtató volt.

-De ha ez igaz is és nem azt mondom, hogy hazudsz vagy nem mondasz igazat de, hogyan kerüljem el ezeket. Ne aludjak vagy igyak annyi kávét, hogy soha többet ne kelljen álomba merülnöm?-kérdeztem egy kicsit idegesen mert még mindig a rémálmom cikázott agyamban.

-Hát éppenséggel egy valamivel lehet enyhíteni a rémálmokat.
-És mégis mivel?-kérdeztem
-Csak gondolj arra akit szeretsz és irányítsd az álmodat. Ha ez sikerül eltűnnek a rémálmaid egyszer s mindenkorra.
-Jól hangzik. Majd kipróbálom.-nevettem el magamat majd felkeltem és magammal húztam Liam-et. Ugyan is már rég ennünk kellett volna.Gyorsan lementem és elkezdtem valami harapni valót összeütni. Egyszerre csak meghallottunk egy kutya ugatását.
-Ne is foglalkozz vele Liam. Sok a kóbor kutya erre felé.
-Szerintem ez nem is rendes kutya. Nézz csak ide.-mondta én pedig szemeimet forgatva megfordultam és amikor oda néztem nem hittem a szememnek. Egy bolyhos kis termetű kutya ült Liam fején. Majd amikor meglátott felugatott majd elszállt hozzám és elkezdett nyalni mindenhol ahol ért. Én pedig elnevettem magamat de amikor felocsúdtam megfogtam majd leraktam az asztalra.
-Ez meg milyen kutya? Képes repülni bassza meg. Na jó ezen meglepődni?? Csak én lehetek ekkora marha.-nevette el magát Liam kijelentésemre. Rábambultam és közben kancsalítottam és ekkor még jobban nevetni kezdett a kutya meg ugatni. Rászállt a fejemre majd ott is maradt. Hirtelen kivágódott az ajtó és megláttam Hazz élettelen testén ahogyan a padlóra csuklik. Riadtan néztem rá és megmozdulni sem voltam képes. Ekkor jött el az a pillanat amikor elsírtam magamat. Odarohantam és magamhoz szorítottam élettelen testét. Akkor és ott éreztem, hogy végem van.Ha meghal én is meg akarok halni vele. Nem érdekelt semmi sem csak az, hogy örökre egymásé legyünk.
-L....Louis.-hallottam hangját és reménykedtem
-Harry. Istenem ne. Ne halj meg nem akarom.-fogta meg arcomat és tiszta deja vu érzésem volt. Ekkor beugrott az álmom.
-Sz...Szeretlek.-mondta majd lecsukta szemeit.
-NE!!!!-kiabáltam fel majd éreztem, hogy szétszakad a hátam és egyből el is múlt. Éreztem a terhet magamon és amikor oldalra pillantottam megláttam fekete szárnyimat amiket tollak borítottak.

-L..Louis.-hallottam Liam hangját mögülem és ekkor odaszállt a felhő kutya és rászállt Harry testére. Ekkor szembe jutott egy ötlet.
-Liam. Lehet, hogy őrültség amit teszek de meg kell valahogyan gyógyítanom őt. Ezért....
-Várj. Ugye nem azt akarod mondani, hogy le akarod vinni őt az Alvilágba és segítséget kérsz Lucifertől.??-nem szóltam semmit csak bólintottam egyet.-Megörültél Louis. Ezt nem teheted sem veled de legfőképpen nem Harry-vel.
-Mit tudsz te? Hmmm??. Te nem veszíted el az szerelmedet mint most én.!-kiabáltam. Lehajtotta fejét majd felment volna de megállt az első lépcsőfokon.
-Tudom mit érzel most. Én is elvesztettem azt akit szerettem. Miatta váltam azzá aki vagyok. Meg akartam menteni őt de ez lett belőle. Én sötét lettem ő pedig egy halandó. Azóta nem is láttam őt. Ennyi. De ha ezt szeretnéd akkor legyen-fordult vissza. Megmutatom neked az Alvilág kapuját.-mondta-Ja és repülnünk kell szóval próbálj meg egy kicsit aktivizálódni.-nevette el magát a végére.
-Ne nevess. De ha leesek repülés közben az a te hibád lesz.
-Miért az enyém?-kérdezte felvont szemöldökkel
-Mert nem tanítottál meg repülni.-nyújtottam ki a nyelvemet rá. Elnevette magát.
-Tudod eddig még soha sem nevettem de most, hogy megismertelek mindenen röhögnöm kell. Köszönöm.-mosolyogtam majd kitárta karjait. Furán néztem rá de utána megértettem. Odamentem hozzá és megöleltem őt.
-Amúgy meg úgy nevetsz mint tunyacsáp.
-Bekaphatod.-morogta de láttam mosolyra húzódni száját. Felkaptam Harry testét majd elkezdtem "repülni" Liam után. Hát eléggé satnyán sikerült ugyan is majdnem nekimentem egy fának már az első próbálkozásnál. Liam persze kiröhögött de akkor már nem bántam. Harry még mindig nem adott semmi életjelet de a kutyus is ott volt. Ragaszkodott hozzá és ahogy észrevettem hozzám is. Gyorsan odaértünk és ledöbbentem amikor oda mentünk ahol Harryvel töltöttem az első napomat Ott ahol először csókolóztunk a tónál.
-Ez a bajárat?-kérdeztem a fára mutatva. Liam csak megcsóválta a fejét.
-Nem. A bejárat a vízben van sőt ez maga a bejárat. Sok sikert.
-Te nem jössz?-kérdeztem meglepetten
-Nem szívesen köszöntöm Lucifer uraságot miután megszöktettél/telek. Jobb lesz ha csak te mész. Remélem nem bánod.
-Nem, dehogy. Figyelj Liam ha nem érek vissza csak Harry akkor vigyázz rá a helyemben is rendben?
-Nem. Vissza fogsz jönni megértetetted.? Tökfej.-adott egy barackot fejemre.
-De komolyan vigyázz rá.
-Értettem.-tisztelgett de nem tudta vissza tartani a nevetését.-Ne aggódj jó kezekben lesz.
-Köszi Liam. Tartozok neked egyel.-mondtam majd felrepültem és egyenesen a vízben kötöttem ki Harryvel. Amint úsztam beszippantott egy láthatatlan erő. Értem ez pont ugyan olyan mint az Alvilágban a kapu. Gyorsan gondoltam arra a helyre ahová el szeretnék jutni majd hirtelen egy ismerős helyen találtam magamat. A trónszékben ott ült az ellenségem.
-Helló Fiam......

Nem töri!!

Halihó.. Tudom, hogy az előző részt abba hagytam a legizgibb résznél. Sajnálom nem állt szándékomban. Nos mindjárt elérkezünk a 10 részhez. Egy új törin is dolgozom aminek a címe: White Rose. Erről csak annyit szeretnék mondani, hogy szintén Larrys. Remélem ezt is kedvelni fogjátok majd.

VII. fejezet

Halihó Manókáim! Itt van az újabb rész. Először is szeretném elmondani mennyire hálás vagyok azoknak akik a blogomat olvassák. Nagyon megható :').Köszönöm nektek de nem is húzom tovább az időt itt az újabb rész (tele izgalmakkal).

Harry Styles:

Idegesen kopogtattam régi barátom ajtaján. Talán elköltözött vagy levitték az Alvilágba? Egyiket sem szeretném. És végre kitárult a ház ajtaja.

-Harry Styles. Öreg barátom. Hogy vagy?-mosolygott rám kreol bőrű barátom

-Szia. A segítséged kell. De ezt beszéljük meg bent.

- Perrie játszik Melanie-val. Gyere beljebb.-engedett be Zayn.

-Köszi. Csak te vagy akire számíthatok.-mondtam hálásan majd beléptem. Minden ugyan úgy volt ahogyan 10 évvel ezelőtt láttam. Csoki barna színű falak. Ez is megnyugtató hatással volt rám.

-Helló Harry.-köszöntött Perrie mosolygós arccal.

-Helló. Hogy vagytok?-kérdezte

-Hát meg vagyunk. Szerencsére nem zaklatnak minket.-sóhajtott Pez

Louis Tomlinson:

Annyira örültem, hogy nem kell abban a nyomorult cellában lennem. Szereztem egy barátot is. Ahogy gondoltam végig aludta az egész napot. Meg is értem. Leszaladtam a konyhába azzal a levéllel ami nekem volt címezve. Gyorsan csináltam magamnak egy forrócsokit majd leültem az asztalhoz és elkezdtem olvasni.

Szia Louis,

Nos hol is kezdjem. Minden akkor történt amikor találkoztunk. Nem értettem, hogy egy magamfajta srác hogyan barátkozgat egy ilyen teremtéssel mint te. Figyelj ha ezt olvasod akkor tudd meg, hogy nagy bajban vagy. El kell mennem egy időre. Nem tudom, hogy ez érzelmileg, hogy hat rád de remélem hiányzok neked. Na de nem ezért írtam ezt a levelet, hogy az érzéseimről írjak neked. Tudnod kell ha nem jövök vissza akkor minden hiába. Remélem tudod, hogyan értem. Nem tudom, hogy ezt miután elolvasod kidobod-e a kukába vagy csak szimplán elégeted nem érdekel. Csak az, hogy elolvastad és ez engem boldogsággal tölt el. Életemben nem éreztem még ilyet egyetlen férfi iránt sem. De te más vagy Lou. Érted még az életemet is odaadnám. Szeretlek Louis. Akár hiszed akár nem. Még túl tapasztalatlan vagyok és szerintem ezt észre is vetted. És amikor az elején találkoztunk akkor szinte elvarázsoltál. Gyönyörű szép szemeiddel és pink ívelt ajkaiddal és édes mosolyoddal. Szavakkal el sem tudnám mondani, hogy most milyen boldog vagyok/voltam. Remélem megértesz és ha vissza jövök nem fogsz úgy kezelni mint egy hogy is hívják azokat akik a fiúkat szeretik? Á megvan melegek. Féltem, hogy ha ezt előbb tudtad volna meg vagy ha személyesen mondom el te visszautasítasz én pedig emiatt fogok összetörni. Sajnálom, hogy így kellett elbúcsúznom tőled de ha láttalak volna összetört volna a szívem. És ha kiadsz is magadból valamilyen érzelmet az ne a gyűlölet legyen.

Szeretlek Lou xx.

Milliónyi csók.

Harry xox.

Egy könnycsepp gördült le az arcomon egyenesen a papírra. Nem voltam képes elhinni, hogy csak úgy itt hagyott. Magyarázatot akartam minden egyes cselekedetére na meg arra, hogy miért ment el. Hiányzik.

Zokogni kezdtem pedig én nehezen erőltetek ki egy-két könnycseppet de most záporoztak.

-Mi a baj Louis?-hallottam Liam hangját közvetlenül mellettem

-Semmi.

-Biztos?-kérdezte majd a vállamhoz nyúlt de én ellöktem magamtól

-Sajnálom Liam. Csak nagyon ideges vagyok és aggódok. De nagyon. Megismertem valakit akit meg kellett volna ölnöm de nem tettem mert belé szerettem.

-Biztos vissza fog jönni.-simogatta hátamat Liam

-Persze, nem is tudod, hogy ki ő.

-Akkor meséld el nekem. Csak hogy ha nem fáj annyira, hogy vissza kell emlékezned rá.

-Nem is tudom.

-Figyelj Louis ha te elmeséled hogy ki ő akkor én is elmesélem hogy kik az igazi szüleid.-lepetten kerekedett ki mint a 2 szemem. Hogy mivan???

-Áll az alku.Nos először is nem tudom, hogyan kezdjem. Egy átlagos srácnak tűnt göndör fürtjeivel és jellegzetes gödröcskés mosolyával-mosolyodtam el-Szóval az a helyzet hogy ő egy Angyal. Azaz szerintem az mert Lucifer elmesélt majdnem mindent. Nem tudom, hogy ismered-e?

-Miért mi a neve. Ha elmondod én megmondom.

-Harry Styles.

-H....Harry Styles. Természetesen ismerem egyszer megmentett Lucifer-től. De utána sikerült elkapnia így az Alvilágban találtam magamat. Szóval Ő írta ezt a levelet?

-Igen. És azt hiszem belé szerettem.-megráztam a fejemet-Ez nem lehet. Nem vagyok meleg. De mégis. Figyelj Liam majd a többit elmondom de most szükségem lesz egy kis alvásra ha nem bánod.

-Nem menj csak én majd elleszek valahogyan.-nevetett és egy mosolyt küldtem felé ami nagyon erőltetett volt és felbaktattam a lépcsőmön egyenesen a szobámba. Leheveredtem és próbáltam elfelejteni, hogy csak úgy itt hagyott. De ekkor eszembe jutott, hogy meg van Hazz telefonszáma. Fel kell hívnom őt. Gyorsan megkerestem a számot és tárcsázni kezdtem. Nem vette fel. Ez aggasztott. Nagyon féltem, hogy valami történt vele vagy esetleg nem akar többet látni. De arra sem akartam gondolni, hogy esetleg......MEGHALT. Ekkor nem bírtam megállni, hogy ne sírjak.

-Bárcsak meghalnék.

-Ne mond ezt Louis.-hallottam meg Liam hangját az ajtóból. Kedvesen elmosolyodott majd leült az ágyamra.-Itt az ideje elmesélem kik az igazi szüleid.

-Meg ne mond neki Liam Payne.-jelent meg az ajtóban Lucifer és annyira megijedtem,hogy szinte kiugrottam a bőrömből.

-Mert mi lesz akkor.? Úgy is el kell neki mondanod előbb vagy utóbb.-válaszolta vissza Liam nem törődő stílusban.

-Mindig is utáltalak Liam Payne.-mondta majd elővett egy kést és belészúrta barátomba 

-Liam! NE!!!!

VI.fejezet

Sziasztok!!! Itt hozom a kövi részt. Erről nem tudok semmit sem mondani. Talán....nem tudom. Olvassátok el és megtudjátok. Jó olvasást X)

Louis Tomlinson:

-Nem. Még nem üllek meg. Ahhoz túl fontos vagy nekünk de főleg nekem.-engedte el torkomat majd levegőért kapkodva felálltam de egyből össze is estem. Egyenesen az Ördögnek.
-Hagyj....b.....békén.-próbáltam egy rendes szót kinyögni de nem ment akkorra már elvakított a sötétség. Egy cellában tértem magamhoz egyedül. Fejemet fogva keltem fel azaz csak próbáltam mert elsőre megszédültem.
-Na mi van felébredt a mi kis ördög fajzatunk?
-Mi...Miről beszélsz?-kérdeztem majd térdre rogytam.
-Hát nem tudod?-kérdezte meglepődést színlelve az a nyomvatt
-Nem meg mondták, hogy ne szólj semmit. Most menj ezt majd megbeszéled Lucifer őméltóságával. Eredj.-ahogy a hang irányába néztem megláttam egy öltönyös alakot denevér szárnyakkal a hátán. Ekkor már kezdtem egy kicsit berezelni.
-K...Ki maga?-kérdeztem
-Nem kell tudnod a nevemet. Egy üzenetet hoztam. Ma meg kell jelenned Lucifer előtt egy szertartásra. Csak magadat kell hoznod senki vagy semmi mást. Készülődj majd a szolgák hoznak neked alkalomhoz illő ruhát..-mondta nyersen majd elment. Megtöröltem a szemeimet kezemmel majd leültem az egyik székre ami a cellában volt. Émelyegtem és azt hittem hamarosan jön a róka. De nem így lett szerencsére. Egyszer csak kinyitotta egy srác a cella ajtómat és adott egy ruhát amit fel kell vennem. Egy öltöny volt.
-Készülődj.-emelte vállamra a kezemet majd elment volna ha nem szólok utána.
-A nevem Liam.-intett majd elment. Érdekes. Mit keres egy ilyen ártatlan srác itt!!! Kíváncsi lennék Liam miért van itt az Alvilágban. De mindegy is visszamentem a cellába és átöltöztem. Nem igazán szerettem az ilyen öltönyöket. Amint kiléptem Liam és egy másik srác várt engem a főkapunál. Liam karon ragadott majd elvezetett egy nagy teremig. Ott egy hatalmas asztal volt ami meg volt terítve mindenféle kajákkal. Nem tudom miért ???
-Á Louis. Gyere ülj közénk.-intett Lucifer és nem volt mit tenni Liam vonszolt maga után majd kihúzta nekem a széket és én pedig leülni kényszerültem. Gondosan meg volt terítve minden. Remélem Harry jól van!!         I Hope.

Harry Styles:

Miután összepakoltam még utoljára vetettem egy pillantást Doncasterrre. Ezután elrepültem Louis házához mert mindaddig egy levelet őriztem amit neki írtam. Ott hagytam majd felrepültem a Mennybe. A lakásomhoz mentem ami szinte már egy palotára hasonlított.. Oda sem értem amikor a felhő kutyám Jet már várt engemet. Amint beléptem egyből elkezdett körülöttem legyeskedni.
-Szia Jet. Remélem jól viselkedtél?-kérdeztem mire csak ugatott egyet. Elnevettem magamat amikor fejemre feküdt. Sóhajtottam majd bementem a házba majd egyenesen a szobámba repültem és ledobtam a cuccaimat. Valahogyan meg kell találnom Őt. Még szerencse, hogy ismerek is valakit aki segít az ilyen hülye tervekben. Letettem a fejemről Jet-et majd elindultam de ahogyan csak tudtam.Gyorsan repültem mint a szélvész. Ahhoz a bizonyos személyhez le kellett mennem a földre azaz London külvárosába. Gyorsan szedtem a szárnyimat és láthatatlanul suhantam el az égen a felhőkbe burkolózva.Meg is érkeztem a házhoz. Ugyan olyan mint amire emlékeztem.Bekopogtattam.

Louis Tomlinson:

Utáltam magamat amiért itt kellett tennem. Miért ülök én itt amikor tudom, hogy hamarosan meghalok. Minden olyan hirtelen történt. Csak annyira emlékszem utána, hogy ki vagyok kötözve. A kezeim leláncolva lógnak és térdelni kényszerültem. A távolban megláttam Lucifert. Egy kés volt a kezében és egy serleg.
Megijedtem. Biztos most akarja meginni véremet és utána megöl.      
-Tisztelt egybegyűltek ma egy szertartást hajtok végre. Mégpedig Sötét Angyallá fogom ezt a fiút változtatni.-közölte nevetve Lucifer a végét. Lepetten kerekedett ki a szemem és nem akartam elhinni amit mond. Szemeimmel Liamet kerestem és meg is találtam. Egy kulcsot szorongatott a kezében. Talán segíteni akar nekem? Vagy talán csak akkor enged el ha már más leszek.Lucifer közelebb lépett majd a késsel majdnem a karomhoz ért amikor valami hangot hallott.
-Várj meg mindjárt jövök.-mondta majd elrepült hatalmas denevérszerű szárnyaival. Szinte mindenki majdnem kiment csak Liam maradt bent velem. Sunyin megoldotta.
-Louis el kell menned.-utasított Liam majd kioldozott. Megdörzsöltem a csuklómat majd felálltam.
-És veled mi lesz Liam?-kérdeztem
-Semmi. Én maradok. Most viszont menj.
-De nem tudom merre kell menni. Segítenél?-kérdeztem aprót sóhajtott majd kézen fogott és elkezdett vonszolni maga után. Egy hatalmas kapuhoz érkeztünk. Mintha a belseje lángolt volna.De nem égetett.
-Az egy kapu amin keresztül eljuthatsz a Földre. Siess. Mert hamarosan rájönnek mit tettem.-mondta sietve majd a kapu felé kezdett el tolni.
-Liam Payne. Mit képzelsz te magadról?-kérdezte távolabb egy ismerős hang . Mindketten odakaptuk a fejünket. Lucifer villámokat szóró szemeibe néztem és megijedtem attól a tekintettől. Karon ragadtam Liam-et majd beugrottam a lángok közé.
-Megőrültél Louis.Vissza kell mennem.
-Hol fogunk kikötni?-kérdeztem nem válaszolva a kérdésére
-Gondolj egy helyre. Ha erősen koncentrálsz rá akkor oda fog "teleportálni".-rajzolt idézőjelet a levegőbe ennél a szónál.
-Értettem. Behunytam szemeimet majd a lakásomra gondoltam Doncaster-ben. Hirtelen szobám falait pillantottam meg magam körül.
-Sikerült Liam.-kiabáltam el magamat de amikor hátra fordultam Liam a padlón hevert.-Te jóságos ég mi történt veled?-kérdeztem ijedten majd leguggoltam hozzá felemeltem nagy nehezen és az ágyamra tettem testét.
-Semmi bajom. Hamarosan elmúlik de pihennem kell.Az Alvilágban más az idősík így soha nem voltam álmos de itt muszáj aludnom. Már vagy 13 éve nem aludtam ki magamat.Nem baj ha alszom egy keveset?
-Nem. Felőlem az egész napot átaludhatod.-mosolyogtam rá.
-Köszönöm. Köszönöm,hogy kihoztál onnan.-hálálkodott
-Amúgy is megtettem volna.-rántottam vállat majd takarómat rá terítettem.
-Miért?-kérdezte értetlenül.
-Mert a barátom vagy.-mondtam majd elmosolyodott és megvártam míg elalszik. Amint felálltam észrevettem egy levelet az asztalomon. Nem volt rajta, hogy ki címezte csak a nevem volt rajta. Kíváncsian nyitottam ki. Nagyon meglepődtem...........