VIII.fejezet

Sziasztook! Elkezdtem írni a White Rose-t. De nem akarok elárulni semmit sem majd, hogy ha készen lesz akkor elolvashatjátok de addig is itt hozom az új részt. Bocsánat, hogy későn hozom de nem voltam itthon. Remélem nem haragudtatok meg.

Louis Tomlinson:

-Liam!NE!.-kiabáltam majd élettelen testét magamhoz öleltem.-NEE!!!!!! Hirtelen mintha mindennek vége szakadt volna felébredtem.

-Louis minden rendben van?-rohant oda hozzám Liam majd magához ölelt. Szinte sokkot kaptam ettől az álomtól.

-Liam?-emeltem kezeimet arcára majd megöleltem-Liam azt hittem meghaltál. Én annyira féltettelek.-törtek elő könnyeim barlangjukból.

-Mi történt? Csak nem rémálmok......Róla?-kérdezte én pedig lepetten húztam fel a szemöldököm és felálltam. Hajamba túrtam.

-M...Mi te honnan tudsz erről?-akadtam ki majd kifújtam tüdőmbe került levegőmet és rá koncentráltam

-Hallottam, hogy Lucifer elmeséli az egyik szolgálójának a tervét.Amiben az szerepelt, hogy addig fog rémálmokkal gyötörni amíg fel nem adod magad és sötét angyal nem leszel. Sajnálom. El kellett volna mondanom.-simogatta meg hátamat és ez annyira megnyugtató volt.

-De ha ez igaz is és nem azt mondom, hogy hazudsz vagy nem mondasz igazat de, hogyan kerüljem el ezeket. Ne aludjak vagy igyak annyi kávét, hogy soha többet ne kelljen álomba merülnöm?-kérdeztem egy kicsit idegesen mert még mindig a rémálmom cikázott agyamban.

-Hát éppenséggel egy valamivel lehet enyhíteni a rémálmokat.
-És mégis mivel?-kérdeztem
-Csak gondolj arra akit szeretsz és irányítsd az álmodat. Ha ez sikerül eltűnnek a rémálmaid egyszer s mindenkorra.
-Jól hangzik. Majd kipróbálom.-nevettem el magamat majd felkeltem és magammal húztam Liam-et. Ugyan is már rég ennünk kellett volna.Gyorsan lementem és elkezdtem valami harapni valót összeütni. Egyszerre csak meghallottunk egy kutya ugatását.
-Ne is foglalkozz vele Liam. Sok a kóbor kutya erre felé.
-Szerintem ez nem is rendes kutya. Nézz csak ide.-mondta én pedig szemeimet forgatva megfordultam és amikor oda néztem nem hittem a szememnek. Egy bolyhos kis termetű kutya ült Liam fején. Majd amikor meglátott felugatott majd elszállt hozzám és elkezdett nyalni mindenhol ahol ért. Én pedig elnevettem magamat de amikor felocsúdtam megfogtam majd leraktam az asztalra.
-Ez meg milyen kutya? Képes repülni bassza meg. Na jó ezen meglepődni?? Csak én lehetek ekkora marha.-nevette el magát Liam kijelentésemre. Rábambultam és közben kancsalítottam és ekkor még jobban nevetni kezdett a kutya meg ugatni. Rászállt a fejemre majd ott is maradt. Hirtelen kivágódott az ajtó és megláttam Hazz élettelen testén ahogyan a padlóra csuklik. Riadtan néztem rá és megmozdulni sem voltam képes. Ekkor jött el az a pillanat amikor elsírtam magamat. Odarohantam és magamhoz szorítottam élettelen testét. Akkor és ott éreztem, hogy végem van.Ha meghal én is meg akarok halni vele. Nem érdekelt semmi sem csak az, hogy örökre egymásé legyünk.
-L....Louis.-hallottam hangját és reménykedtem
-Harry. Istenem ne. Ne halj meg nem akarom.-fogta meg arcomat és tiszta deja vu érzésem volt. Ekkor beugrott az álmom.
-Sz...Szeretlek.-mondta majd lecsukta szemeit.
-NE!!!!-kiabáltam fel majd éreztem, hogy szétszakad a hátam és egyből el is múlt. Éreztem a terhet magamon és amikor oldalra pillantottam megláttam fekete szárnyimat amiket tollak borítottak.

-L..Louis.-hallottam Liam hangját mögülem és ekkor odaszállt a felhő kutya és rászállt Harry testére. Ekkor szembe jutott egy ötlet.
-Liam. Lehet, hogy őrültség amit teszek de meg kell valahogyan gyógyítanom őt. Ezért....
-Várj. Ugye nem azt akarod mondani, hogy le akarod vinni őt az Alvilágba és segítséget kérsz Lucifertől.??-nem szóltam semmit csak bólintottam egyet.-Megörültél Louis. Ezt nem teheted sem veled de legfőképpen nem Harry-vel.
-Mit tudsz te? Hmmm??. Te nem veszíted el az szerelmedet mint most én.!-kiabáltam. Lehajtotta fejét majd felment volna de megállt az első lépcsőfokon.
-Tudom mit érzel most. Én is elvesztettem azt akit szerettem. Miatta váltam azzá aki vagyok. Meg akartam menteni őt de ez lett belőle. Én sötét lettem ő pedig egy halandó. Azóta nem is láttam őt. Ennyi. De ha ezt szeretnéd akkor legyen-fordult vissza. Megmutatom neked az Alvilág kapuját.-mondta-Ja és repülnünk kell szóval próbálj meg egy kicsit aktivizálódni.-nevette el magát a végére.
-Ne nevess. De ha leesek repülés közben az a te hibád lesz.
-Miért az enyém?-kérdezte felvont szemöldökkel
-Mert nem tanítottál meg repülni.-nyújtottam ki a nyelvemet rá. Elnevette magát.
-Tudod eddig még soha sem nevettem de most, hogy megismertelek mindenen röhögnöm kell. Köszönöm.-mosolyogtam majd kitárta karjait. Furán néztem rá de utána megértettem. Odamentem hozzá és megöleltem őt.
-Amúgy meg úgy nevetsz mint tunyacsáp.
-Bekaphatod.-morogta de láttam mosolyra húzódni száját. Felkaptam Harry testét majd elkezdtem "repülni" Liam után. Hát eléggé satnyán sikerült ugyan is majdnem nekimentem egy fának már az első próbálkozásnál. Liam persze kiröhögött de akkor már nem bántam. Harry még mindig nem adott semmi életjelet de a kutyus is ott volt. Ragaszkodott hozzá és ahogy észrevettem hozzám is. Gyorsan odaértünk és ledöbbentem amikor oda mentünk ahol Harryvel töltöttem az első napomat Ott ahol először csókolóztunk a tónál.
-Ez a bajárat?-kérdeztem a fára mutatva. Liam csak megcsóválta a fejét.
-Nem. A bejárat a vízben van sőt ez maga a bejárat. Sok sikert.
-Te nem jössz?-kérdeztem meglepetten
-Nem szívesen köszöntöm Lucifer uraságot miután megszöktettél/telek. Jobb lesz ha csak te mész. Remélem nem bánod.
-Nem, dehogy. Figyelj Liam ha nem érek vissza csak Harry akkor vigyázz rá a helyemben is rendben?
-Nem. Vissza fogsz jönni megértetetted.? Tökfej.-adott egy barackot fejemre.
-De komolyan vigyázz rá.
-Értettem.-tisztelgett de nem tudta vissza tartani a nevetését.-Ne aggódj jó kezekben lesz.
-Köszi Liam. Tartozok neked egyel.-mondtam majd felrepültem és egyenesen a vízben kötöttem ki Harryvel. Amint úsztam beszippantott egy láthatatlan erő. Értem ez pont ugyan olyan mint az Alvilágban a kapu. Gyorsan gondoltam arra a helyre ahová el szeretnék jutni majd hirtelen egy ismerős helyen találtam magamat. A trónszékben ott ült az ellenségem.
-Helló Fiam......

Nem töri!!

Halihó.. Tudom, hogy az előző részt abba hagytam a legizgibb résznél. Sajnálom nem állt szándékomban. Nos mindjárt elérkezünk a 10 részhez. Egy új törin is dolgozom aminek a címe: White Rose. Erről csak annyit szeretnék mondani, hogy szintén Larrys. Remélem ezt is kedvelni fogjátok majd.

VII. fejezet

Halihó Manókáim! Itt van az újabb rész. Először is szeretném elmondani mennyire hálás vagyok azoknak akik a blogomat olvassák. Nagyon megható :').Köszönöm nektek de nem is húzom tovább az időt itt az újabb rész (tele izgalmakkal).

Harry Styles:

Idegesen kopogtattam régi barátom ajtaján. Talán elköltözött vagy levitték az Alvilágba? Egyiket sem szeretném. És végre kitárult a ház ajtaja.

-Harry Styles. Öreg barátom. Hogy vagy?-mosolygott rám kreol bőrű barátom

-Szia. A segítséged kell. De ezt beszéljük meg bent.

- Perrie játszik Melanie-val. Gyere beljebb.-engedett be Zayn.

-Köszi. Csak te vagy akire számíthatok.-mondtam hálásan majd beléptem. Minden ugyan úgy volt ahogyan 10 évvel ezelőtt láttam. Csoki barna színű falak. Ez is megnyugtató hatással volt rám.

-Helló Harry.-köszöntött Perrie mosolygós arccal.

-Helló. Hogy vagytok?-kérdezte

-Hát meg vagyunk. Szerencsére nem zaklatnak minket.-sóhajtott Pez

Louis Tomlinson:

Annyira örültem, hogy nem kell abban a nyomorult cellában lennem. Szereztem egy barátot is. Ahogy gondoltam végig aludta az egész napot. Meg is értem. Leszaladtam a konyhába azzal a levéllel ami nekem volt címezve. Gyorsan csináltam magamnak egy forrócsokit majd leültem az asztalhoz és elkezdtem olvasni.

Szia Louis,

Nos hol is kezdjem. Minden akkor történt amikor találkoztunk. Nem értettem, hogy egy magamfajta srác hogyan barátkozgat egy ilyen teremtéssel mint te. Figyelj ha ezt olvasod akkor tudd meg, hogy nagy bajban vagy. El kell mennem egy időre. Nem tudom, hogy ez érzelmileg, hogy hat rád de remélem hiányzok neked. Na de nem ezért írtam ezt a levelet, hogy az érzéseimről írjak neked. Tudnod kell ha nem jövök vissza akkor minden hiába. Remélem tudod, hogyan értem. Nem tudom, hogy ezt miután elolvasod kidobod-e a kukába vagy csak szimplán elégeted nem érdekel. Csak az, hogy elolvastad és ez engem boldogsággal tölt el. Életemben nem éreztem még ilyet egyetlen férfi iránt sem. De te más vagy Lou. Érted még az életemet is odaadnám. Szeretlek Louis. Akár hiszed akár nem. Még túl tapasztalatlan vagyok és szerintem ezt észre is vetted. És amikor az elején találkoztunk akkor szinte elvarázsoltál. Gyönyörű szép szemeiddel és pink ívelt ajkaiddal és édes mosolyoddal. Szavakkal el sem tudnám mondani, hogy most milyen boldog vagyok/voltam. Remélem megértesz és ha vissza jövök nem fogsz úgy kezelni mint egy hogy is hívják azokat akik a fiúkat szeretik? Á megvan melegek. Féltem, hogy ha ezt előbb tudtad volna meg vagy ha személyesen mondom el te visszautasítasz én pedig emiatt fogok összetörni. Sajnálom, hogy így kellett elbúcsúznom tőled de ha láttalak volna összetört volna a szívem. És ha kiadsz is magadból valamilyen érzelmet az ne a gyűlölet legyen.

Szeretlek Lou xx.

Milliónyi csók.

Harry xox.

Egy könnycsepp gördült le az arcomon egyenesen a papírra. Nem voltam képes elhinni, hogy csak úgy itt hagyott. Magyarázatot akartam minden egyes cselekedetére na meg arra, hogy miért ment el. Hiányzik.

Zokogni kezdtem pedig én nehezen erőltetek ki egy-két könnycseppet de most záporoztak.

-Mi a baj Louis?-hallottam Liam hangját közvetlenül mellettem

-Semmi.

-Biztos?-kérdezte majd a vállamhoz nyúlt de én ellöktem magamtól

-Sajnálom Liam. Csak nagyon ideges vagyok és aggódok. De nagyon. Megismertem valakit akit meg kellett volna ölnöm de nem tettem mert belé szerettem.

-Biztos vissza fog jönni.-simogatta hátamat Liam

-Persze, nem is tudod, hogy ki ő.

-Akkor meséld el nekem. Csak hogy ha nem fáj annyira, hogy vissza kell emlékezned rá.

-Nem is tudom.

-Figyelj Louis ha te elmeséled hogy ki ő akkor én is elmesélem hogy kik az igazi szüleid.-lepetten kerekedett ki mint a 2 szemem. Hogy mivan???

-Áll az alku.Nos először is nem tudom, hogyan kezdjem. Egy átlagos srácnak tűnt göndör fürtjeivel és jellegzetes gödröcskés mosolyával-mosolyodtam el-Szóval az a helyzet hogy ő egy Angyal. Azaz szerintem az mert Lucifer elmesélt majdnem mindent. Nem tudom, hogy ismered-e?

-Miért mi a neve. Ha elmondod én megmondom.

-Harry Styles.

-H....Harry Styles. Természetesen ismerem egyszer megmentett Lucifer-től. De utána sikerült elkapnia így az Alvilágban találtam magamat. Szóval Ő írta ezt a levelet?

-Igen. És azt hiszem belé szerettem.-megráztam a fejemet-Ez nem lehet. Nem vagyok meleg. De mégis. Figyelj Liam majd a többit elmondom de most szükségem lesz egy kis alvásra ha nem bánod.

-Nem menj csak én majd elleszek valahogyan.-nevetett és egy mosolyt küldtem felé ami nagyon erőltetett volt és felbaktattam a lépcsőmön egyenesen a szobámba. Leheveredtem és próbáltam elfelejteni, hogy csak úgy itt hagyott. De ekkor eszembe jutott, hogy meg van Hazz telefonszáma. Fel kell hívnom őt. Gyorsan megkerestem a számot és tárcsázni kezdtem. Nem vette fel. Ez aggasztott. Nagyon féltem, hogy valami történt vele vagy esetleg nem akar többet látni. De arra sem akartam gondolni, hogy esetleg......MEGHALT. Ekkor nem bírtam megállni, hogy ne sírjak.

-Bárcsak meghalnék.

-Ne mond ezt Louis.-hallottam meg Liam hangját az ajtóból. Kedvesen elmosolyodott majd leült az ágyamra.-Itt az ideje elmesélem kik az igazi szüleid.

-Meg ne mond neki Liam Payne.-jelent meg az ajtóban Lucifer és annyira megijedtem,hogy szinte kiugrottam a bőrömből.

-Mert mi lesz akkor.? Úgy is el kell neki mondanod előbb vagy utóbb.-válaszolta vissza Liam nem törődő stílusban.

-Mindig is utáltalak Liam Payne.-mondta majd elővett egy kést és belészúrta barátomba 

-Liam! NE!!!!

VI.fejezet

Sziasztok!!! Itt hozom a kövi részt. Erről nem tudok semmit sem mondani. Talán....nem tudom. Olvassátok el és megtudjátok. Jó olvasást X)

Louis Tomlinson:

-Nem. Még nem üllek meg. Ahhoz túl fontos vagy nekünk de főleg nekem.-engedte el torkomat majd levegőért kapkodva felálltam de egyből össze is estem. Egyenesen az Ördögnek.
-Hagyj....b.....békén.-próbáltam egy rendes szót kinyögni de nem ment akkorra már elvakított a sötétség. Egy cellában tértem magamhoz egyedül. Fejemet fogva keltem fel azaz csak próbáltam mert elsőre megszédültem.
-Na mi van felébredt a mi kis ördög fajzatunk?
-Mi...Miről beszélsz?-kérdeztem majd térdre rogytam.
-Hát nem tudod?-kérdezte meglepődést színlelve az a nyomvatt
-Nem meg mondták, hogy ne szólj semmit. Most menj ezt majd megbeszéled Lucifer őméltóságával. Eredj.-ahogy a hang irányába néztem megláttam egy öltönyös alakot denevér szárnyakkal a hátán. Ekkor már kezdtem egy kicsit berezelni.
-K...Ki maga?-kérdeztem
-Nem kell tudnod a nevemet. Egy üzenetet hoztam. Ma meg kell jelenned Lucifer előtt egy szertartásra. Csak magadat kell hoznod senki vagy semmi mást. Készülődj majd a szolgák hoznak neked alkalomhoz illő ruhát..-mondta nyersen majd elment. Megtöröltem a szemeimet kezemmel majd leültem az egyik székre ami a cellában volt. Émelyegtem és azt hittem hamarosan jön a róka. De nem így lett szerencsére. Egyszer csak kinyitotta egy srác a cella ajtómat és adott egy ruhát amit fel kell vennem. Egy öltöny volt.
-Készülődj.-emelte vállamra a kezemet majd elment volna ha nem szólok utána.
-A nevem Liam.-intett majd elment. Érdekes. Mit keres egy ilyen ártatlan srác itt!!! Kíváncsi lennék Liam miért van itt az Alvilágban. De mindegy is visszamentem a cellába és átöltöztem. Nem igazán szerettem az ilyen öltönyöket. Amint kiléptem Liam és egy másik srác várt engem a főkapunál. Liam karon ragadott majd elvezetett egy nagy teremig. Ott egy hatalmas asztal volt ami meg volt terítve mindenféle kajákkal. Nem tudom miért ???
-Á Louis. Gyere ülj közénk.-intett Lucifer és nem volt mit tenni Liam vonszolt maga után majd kihúzta nekem a széket és én pedig leülni kényszerültem. Gondosan meg volt terítve minden. Remélem Harry jól van!!         I Hope.

Harry Styles:

Miután összepakoltam még utoljára vetettem egy pillantást Doncasterrre. Ezután elrepültem Louis házához mert mindaddig egy levelet őriztem amit neki írtam. Ott hagytam majd felrepültem a Mennybe. A lakásomhoz mentem ami szinte már egy palotára hasonlított.. Oda sem értem amikor a felhő kutyám Jet már várt engemet. Amint beléptem egyből elkezdett körülöttem legyeskedni.
-Szia Jet. Remélem jól viselkedtél?-kérdeztem mire csak ugatott egyet. Elnevettem magamat amikor fejemre feküdt. Sóhajtottam majd bementem a házba majd egyenesen a szobámba repültem és ledobtam a cuccaimat. Valahogyan meg kell találnom Őt. Még szerencse, hogy ismerek is valakit aki segít az ilyen hülye tervekben. Letettem a fejemről Jet-et majd elindultam de ahogyan csak tudtam.Gyorsan repültem mint a szélvész. Ahhoz a bizonyos személyhez le kellett mennem a földre azaz London külvárosába. Gyorsan szedtem a szárnyimat és láthatatlanul suhantam el az égen a felhőkbe burkolózva.Meg is érkeztem a házhoz. Ugyan olyan mint amire emlékeztem.Bekopogtattam.

Louis Tomlinson:

Utáltam magamat amiért itt kellett tennem. Miért ülök én itt amikor tudom, hogy hamarosan meghalok. Minden olyan hirtelen történt. Csak annyira emlékszem utána, hogy ki vagyok kötözve. A kezeim leláncolva lógnak és térdelni kényszerültem. A távolban megláttam Lucifert. Egy kés volt a kezében és egy serleg.
Megijedtem. Biztos most akarja meginni véremet és utána megöl.      
-Tisztelt egybegyűltek ma egy szertartást hajtok végre. Mégpedig Sötét Angyallá fogom ezt a fiút változtatni.-közölte nevetve Lucifer a végét. Lepetten kerekedett ki a szemem és nem akartam elhinni amit mond. Szemeimmel Liamet kerestem és meg is találtam. Egy kulcsot szorongatott a kezében. Talán segíteni akar nekem? Vagy talán csak akkor enged el ha már más leszek.Lucifer közelebb lépett majd a késsel majdnem a karomhoz ért amikor valami hangot hallott.
-Várj meg mindjárt jövök.-mondta majd elrepült hatalmas denevérszerű szárnyaival. Szinte mindenki majdnem kiment csak Liam maradt bent velem. Sunyin megoldotta.
-Louis el kell menned.-utasított Liam majd kioldozott. Megdörzsöltem a csuklómat majd felálltam.
-És veled mi lesz Liam?-kérdeztem
-Semmi. Én maradok. Most viszont menj.
-De nem tudom merre kell menni. Segítenél?-kérdeztem aprót sóhajtott majd kézen fogott és elkezdett vonszolni maga után. Egy hatalmas kapuhoz érkeztünk. Mintha a belseje lángolt volna.De nem égetett.
-Az egy kapu amin keresztül eljuthatsz a Földre. Siess. Mert hamarosan rájönnek mit tettem.-mondta sietve majd a kapu felé kezdett el tolni.
-Liam Payne. Mit képzelsz te magadról?-kérdezte távolabb egy ismerős hang . Mindketten odakaptuk a fejünket. Lucifer villámokat szóró szemeibe néztem és megijedtem attól a tekintettől. Karon ragadtam Liam-et majd beugrottam a lángok közé.
-Megőrültél Louis.Vissza kell mennem.
-Hol fogunk kikötni?-kérdeztem nem válaszolva a kérdésére
-Gondolj egy helyre. Ha erősen koncentrálsz rá akkor oda fog "teleportálni".-rajzolt idézőjelet a levegőbe ennél a szónál.
-Értettem. Behunytam szemeimet majd a lakásomra gondoltam Doncaster-ben. Hirtelen szobám falait pillantottam meg magam körül.
-Sikerült Liam.-kiabáltam el magamat de amikor hátra fordultam Liam a padlón hevert.-Te jóságos ég mi történt veled?-kérdeztem ijedten majd leguggoltam hozzá felemeltem nagy nehezen és az ágyamra tettem testét.
-Semmi bajom. Hamarosan elmúlik de pihennem kell.Az Alvilágban más az idősík így soha nem voltam álmos de itt muszáj aludnom. Már vagy 13 éve nem aludtam ki magamat.Nem baj ha alszom egy keveset?
-Nem. Felőlem az egész napot átaludhatod.-mosolyogtam rá.
-Köszönöm. Köszönöm,hogy kihoztál onnan.-hálálkodott
-Amúgy is megtettem volna.-rántottam vállat majd takarómat rá terítettem.
-Miért?-kérdezte értetlenül.
-Mert a barátom vagy.-mondtam majd elmosolyodott és megvártam míg elalszik. Amint felálltam észrevettem egy levelet az asztalomon. Nem volt rajta, hogy ki címezte csak a nevem volt rajta. Kíváncsian nyitottam ki. Nagyon meglepődtem...........

V.fejezet

Halii. Itt a kövi része. Nem tudom, hogy milyen lett, csak 1-2 komit. Tudni akarom milyen vagyok az ilyesmikben. Köszii Em X) UI.: Szerintem lesz hozzá Trailer is. De nem tudom. Megpróbálom valahogyan összehozni. Ha gagyi lesz nézzétek el nekem ez lesz az első trailer amit csinálni fogok. Drukkoljatok nekem. A végéről pedig. Szerintem egy kicsit szemét vagyok de a türelem rózsát terem nem igaz? XD

 Harry Styles:

Miután Lou elment tudtam soha nem láthatom őt. Ahogyan kijelentette amit mondott. El kell fogadnom azt, hogy ő csupán az ellenségem akinek a lelke rég nem tiszta. Hallottam egy beszűrődő hangot az ablakomnál így odamentem, hogy megnézzem mi is lehet az. L-t pillantottam meg amint két sötét angyal felveszi Louis meredt testét a földről és elrepültek. Ekkor már késő volt utánuk repülnöm mert eltűntek a semmiben. Biztos az Alvilágba vihette őt sehova máshová. Itt baj volt. El kellett döntenem, hogy utána megyek vagy otthagyom őt Luciferrel. És mi van akkor ha Sötétté változtatja azaz sötét angyallá akinek a szárnya olyan mint a denevéré. Bele sem akartam gondolni. Nem gondolkozva kirepültem az ablakon és egyenesen a Menny felé vettem az irányt. Amint felértem megláttam a milliónyi angyalt akik mellettem száguldottak el. Köszöntek nekem én pedig vissza. Sürgősen el kellett kapnom valahol Kane-t. Csak benne bízhatok. Gyorsan berepültem a tanács terembe, hogy vagyis azt hittem ott lesz de nem volt. Szinte pánikba estem. Olyan gyorsan repültem Kane rezidenciájához ahogy csak tudtam, még szerencse tudom, hogy hol lakik. Bekopogtattam és nagy meglepetésemre felesége Margaret nyitott ajtót.
-Nahát Harry. Micsoda meglepetés.

Louis Tomlinson:

Hol vagyok? Talán elvesztem ég s föld között? Próbáltam kinyitni szemeimet de reményemet vesztettem amikor szemhéjaim nem engedelmeskedtek nekem. Féltem, féltem attól, hogy esetleg meghalok. De úgy kell meghalnom, hogy soha többet nem láthatom Harry mosolygós arcát. Rendezett göndör fürtjeit és zöld íriszeit ahogy csillognak rám amikor rám néz. Nem akartam még meghalni nem akartam ebbe belekeveredni otthon akartam lenni és kipihenni magamat. Hirtelen éreztem bőrömön a nedvességet még sem tudtam kinyitni szemeimet. A sötétség magába foglalt.
-Gyerünk ébredj fel.-kiabálta valaki a fülembe majd érezni véltem egy kezet az arcomon csattanni. Kín keservesen nyitottam ki szemeimet és láttam, hogy az egész testem egy afféle trónnak van döntve. Amint kinyitottam megpillantottammagát az Ördögöt.
-Louis végre felébredtél. Vess egy pillantást a családodra.-mondta mellém guggolva majd a trónterem közepén maradt csapatra mutatott.
-Nem....-suttogtam de észrevettem, hogy meghallotta és ráncba szaladt a homloka
-Hogy mondtad?-kérdezte egy kicsit inderültebben
-Ők nem a családom. Az én családom legalább 8 éve meghalt. Abban az átkozott autóbalesetben- Felnevetett. Ez annyira idegesített.
-Elmondjam neked mi történt azon a napon? Hogy mi történt 20 éve azon az estén? Tudni akarod?-kérdezte én pedig kikerekedett szemekkel fürkésztem arcát amin egy fülig érő mosoly éktelenkedett.
-Igen!-köptem felé a szavakat de akkor éreztem amint kezeimet hátra húzzák. Ekkor éreztem meg a kemény anyagot a húsomba vájódni. Láncra lettem verve mint holmi dög. Az Ördög megparancsolta, hogy szedjék le rólam a béklyómat de ezután nem tudtam mi lesz velem.

Harry Styles:

-Helló Margaret. Itthon van Kane? Sürgősen beszélnem kellene vele
-Igen itthon van. Éppen játszik Austinnal. De gyere csak be.-mosolygott majd kitárta nekem az ajtót ezzel is beinvitálva engem.
-Á Harry. Micsoda meglepetés.-kelt fel a földről ahol még Austinnal játszott de amint a kisfiú meglátott rögtön felrepült a szobájába.
-Baj van.-túrtam bele göndör tincseimbe majd leültem bőr kanapéjukra. Kane mellém telepedett.
-Mi történt Harry?-kérdezte és pedi elmeséltem neki, hogy mi történt vele azóta amióta találkoztam Lou-val. Elmeséltem neki MINDENT.
-Jesszusom és most mit akarsz tenni?-kérdezte aggódva és talán félt, hogy valami őrültséget fogok csinálni de lehet, hogy igaza is van. A kezemet is tűzbe raknám Loui-ért. Pedig nem jelent nekem semmit sem. De amióta megismertem szerintem jobb lett az életem. Vissza akarom őt kapni!!!!
-Lemegyek érte. Ez az egyetlen megoldás.-fújtam ki idegesen a levegőt ami néhány másodperccel ezelőtt ki akart jutni tüdőm börtönéből.
-Várj nem mehetsz le csak úgy. Ez már reménytelen. Hagyd őt odalent. Ha már az ő lelke nem tiszta ez ellen nincs mit tenni. Őrökre Sötét marad. Ezt nem tudod megváltoztatni. Se varázsigével se főzetekkel Ő örökre az marad. Most pedig menj. Vissza kell jönnöd hozzánk. Pakold össze a cuccaidat és gyere vissza. Amúgy is unom a felhő kutyádat. Folyton elkóborol. Na menj.-lökött ki az ajtón. Nem haboztam rögtön lementem így még volt időm látni Doncaster fényeit ahogy az éjben csillognak néhol neon fénnyel. Gyorsan hazarepültem majd bepakoltam az összes cuccomat egy bőröndbe. Fájt, hihetetlenül fájt, hogy itt kell hagynom ezt a gyönyörű várost na meg persze Louis-t az Alvilágban. Annyira hihetetlen volt. Beleszerettem valakibe a Földön és utána meg persze el is veszíti. Jellemző. Miért nem lehet nekem egy normális életem? Miért nem születtem embernek?
-Mert akkor nem ismerted volna meg Louis-t te idióta.-mondta belülről egy kis hang és igaza volt. Ha nem találkoztam volna vele akkor most nem tartanák/-nánk itt. Féltem, hogy valami baja esik vagy talán megölik. De L nem olyan, hogy hidegvérrel ölne. Nem. Ő sokkal rosszabb annál. De mindegy is nem akarok ezzel foglalkozni. Minél előbb vissza akartam menni mivel minden látvány, minden hang, minden illat Rá emlékeztetett. És fájt, hogy nem lehet a közelemben. Idegesen fújtam ki a levegőt majd elindultam. Elindultam a biztonságot nyújtó Menny felé ahol nem érhetnek csalódások. Semmikor..........

Louis Tomlinson:

-Nézz csak körbe Louis. Te közénk tartozol.
-Nem. Én soha!!!!!!
-Tudod mit elmesélem mi történt 20 éve amikor a edves kis angyalkád megmentett engem pedig nem engedett a közeledbe. Tudtam, hogy itt a megfelelő pillanat, hogy csecsemő korban a rosszra neveljelek. Követtem a kocsitokat és mindent úgy terveztem, hogy te ne sérülj meg de a szüleid haljanak meg. Így is lett. Már éppen be akartam nyúlni, hogy kiszedjelek onnan és lehozzalak ide amikor a te kis Angyalkád megtámadott. Mivel Ő taszított le a Mennyből így erősebb is volt nálam. Szitkozódtam egy pár sort majd elmentem.
-Te....Megöllek!!!-kiabáltam majd neki rontottam de elkapta a nyakamat és felemelt. Fulladoztam de még erősebben fogta közre nyakamat. Azt hiszem itt a vég!!!

IV.fejezet

Hali mindenkinek itt hozom a 4.részét. Jó olvasást. X)

Harry Styles:

Miért pont Louis? Miért az ő lelke? Ezek a kérdések kavarogtak bennem amikor karjaimban tartottam Őt. Édesen aludt míg én próbálom feldolgozni mi is történt pár perccel ezelőtt. Nagyon megdöbbentett amit L mondott. Engem kell megölnie Louis-nak. Meg kell tudnom, hogy hogyan tudnám Louis-t megmenteni Tőle. Hallottam szuszogásán, hogy valami rosszat álmodik. Gyorsan felkeltem mellőle hisz mit tehettem volna. Remélem elfelejti hogy találkozott Vele.
-Harry......-suttogta és átfordult a másik oldalra. Elmosolyodtam majd rá terítettem a takarót és elrepültem.

Louis Tomlinson.:

-Várj csak egy kicsit ezt most, hogy értetted?-kérdeztem az ördögtől.
-Jól hallottad. Itt van nálam a te kis angyalkád. Hozzátok be fiúk.-tapsolt hármat majd behozták Harry-t. Csupa vér volt mindene és szárnya is azaz csak az egyik le volt tépve.
-Jesszusom Harry.-mondtam féltőn majd hozzá siettem volna ha valami nem tart vissza. Mint egy láthatatlan pajzs ami nem enged a közelébe. Lucifer elnevette magát majd odament Hazz-hoz. És a fülébe suttogott valamit. Harry leszegte fejét és egy kósza könnycsepp gördült le arcán. Lucifer felnevetett majd háta mögé állt és elkezdte kihúzni szárnyát amit vér borított. Felüvöltött a fájdalomtól és én is attól, hogy ezt teszi vele. Miután kihúzta szárnyát a másikat is tenyerébe vette majd odadobta nekem.
-Ezt lett a te Angyalkádból. Egy ember. Egy közönséges halandó.-kuncogott majd az a védőpajzs megszűnt így odarohantam Hazzához. Magamhoz öleltem.
-Harry.......-suttogtam neki és felemeltem gyenge fejét, hogy zöld szemeibe nézhessek.
-Shh...Louis. Nincs semmi gond.-mondta majd mellkasomba temette fejét.
-Nehogy meghalj neked ha kell kiviszlek.-mondtam majd magamra dobtam Harry majdnem életelen testét majd elkezdtem sétálni vele.
-Lou....-suttogta erőtlenül. Letettem majd leültem és fejét combomra helyezte. Kezét felvezette arcomra és ott tartotta. Hüvelyk ujjával letörölte kósza könnycseppemet és megfogtam kezét ami arcomon pihent.
-Harry....-itt végérvényesen elsírtam magam. Miért tette ezt Lucifer? Na jó az okát tudom de ha ő meghal és is vele halok.
-Ne sírj Lou.-mondta majd arca egyre közelebb ért enyémhez. Meg akartam utoljára ízlelni mézédes ajkait. De nem sikerült. Mielőtt ajka enyémhez ért volna erőtlenül ért földet teste.
-Harry.....H..Harry.-lökdöstem hátha felébred és ekkor hatalmasat dobbant a szívem.-HARRY!-kiabáltam.
Ijedten pattant ki a szemem. Párnám könny áztatta volt. Reméltem, hogy ez csak egy rémálom volt. El kell mennem Harry-hez. Ijedten tapasztaltam mikor felkeltem, hogy véres a pólóm de nem is akárki vére az enyém. De mi történt? Nem is akarom tudni csak azt, hogy Ő biztonságban van. Sietve átöltöztem egy sötétkék pólóba és egy piros rövidnadrágba majd elsiettem ahhoz a házhoz. Amint kinyitottam az ajtó egyből berontottam és elkezdtem keresni Őt. Gyorsan felsiettem a szobájába de nem volt ott. Megijedtem, hogy talán tényleg igaz volt az álmom. Tényleg elveszítettem. De kétségem elszállt mikor meghallottam fütyörészését a fürdőből. Idegesen fújtam ki a levegőt és leültem ágyára. Mint akkor most is falai fehér színűek voltak. Valahogy nem éreztem a világ súlyát nyakamon amikor belépek ebbe a szobába. Hirtelen nem folyt tovább a csap. A fejemet fogtam valami ötletért de semmi sem jutott eszembe. Jobbnak láttam ha betuszkolom magamat a szekrénybe. Éppen jól időzítettem mivel Harry pont azután lépett ki a fürdőből. Látni véltem csupasz felsőtestét ami olyan volt mint azon a bizonyos képen. De élőben még sexysebb. Te jó ég,,, ugye nem fogja levenni a törülközőt? De sajnos. Szerencsére nekem háttal állt majd egyszerű mozdulattal lerántotta magáról. Éreztem, hogy elpirulok és hirtelen valami folyadékot éreztem meg végigfolyni arcomon. Odakaptam a kezemet és vér volt. Na jó nem hiszem el, hogy ettől lett orrvérzésem!!!!  Harry leült az ágyra majd felvette a boxerét majd a többi cuccot. Ezután megkérdezhetitek, hogy nem vagyok-e egy kicsit perverz, de. De az vagyok és sajnálattal közlöm, hogy felvettem videóra. De többet nem mondok.  Harry visszament a fürdőbe és remek alkalom volt,hogy megszökjek. Kinyitottam a gardrób ajtaját majd elmentem volna.
-Louis. Te meg mit keresel itt?-kérdezte egy ijedt hang mögülem. Nem akartam megfordulni. Ne akartam zöld szemébe nézni. Nem akartam itt lenni.........
-Semmit.-mondtam majd elindultam volna ha nem fogja meg a kezemet.
-Mi a baj Lou? Miért nem akarsz rám nézni?-kérdezte Hazza. Nem válaszoltam ehelyett szorosan magamhoz öleltem.  Nem akartam elengedni.
-Lou figyelj rám-emelte meg fejemet-mi történt?
-Csak egy rossz álom volt. Felejtsük el. Én most megyek.
-Várj. Ha már itt vagy összeütök valami kaját. Mit szólsz?-kérdezte mosolyogva Hazza
-Hát nem is tudom.......-*kiskutya szemekkel néz rám*-hhhh...na jó legyen.-mentem bele és már csak annyit vettem észre, hogy lent van a konyhába és előkészít mindent.
-Segítsek?-kérdeztem
-Nem kell. Te csak ülj le. Remélem szereted a spagettit.-nézett rám.
-Igen. -mondtam és kifújta a levegőt majd hozzá látott. Nem akartam nélküle leülni az asztalra így felültem a konyhapultra. Harry rám nézett majd elmosolyodott. Rajongva pillantottam rá miközben kavargatta a szósz.
-Nézd meg Louis. Nem kemény?-kérdezte majd a számba nyomott egy spagetti tésztát. Puha volt.
-Miért nem nézed meg te is?-kérdeztem majd a másik végét odaadtam neki. Elmosolyodott majd bevette a szájába és elkezdte szippantani, addig amíg csókban nem forrtunk össze. Levegő hiány miatt el kellett válnunk egymástól.
-Sz..Szerintem puha.-lihegett Hazz. Én felnevettem majd előszedtem 2 tányért majd elhelyeztem az asztalon és 2 villát is készítettem ki. Úgy, hogy egymás mellet üljünk. Gyorsan elkészült az étel így amikor Harry lerakta az asztalra rögtön szedni kezdtem. Kuncogni kezdett majd ő is szedni kezdett. Csendben de néhány kacaj kíséretében elfogyasztottuk vacsoránkat majd Harry berakta a tányérokat a mosogatóba majd megfogta kezemet és felvezetett a szobájába.
-Lou. Tudni szeretném mit álmodtál. Miért nem mondod el?-kérdezte hirtelen amikor az ágyon ültem török ülésben.
-Semmit. Tudod mit. Felejtsük el. Megyek is. Köszönök mindent de többet nem találkozhatunk. Remélem megérted Hazz.-mondtam majd ki akartam volna sétálni az ajtón de megragadta a kezemet.
-Nem, nem tudom megérteni.
-Az Isten Szerelmére Harry. Felbéreltek, hogy öljelek meg. Most már világos?-kérdeztem ingerülten majd mintha úgy láttam volna, hogy nem lepődik meg ezen amit én most elmondtam neki. Megráztam a fejemet majd kisétáltam a hideg levegőre. Majd hirtelen ahogy kiléptem elsötétült minden.
-Nem vesztegethetjük tovább az időt. El kell vinnünk őt az Alvilágba. Gyerünk.-mondta egy ismerős hang. Egyből eszembe jutott a beszélgetésem az Ördöggel. De vajon miért visznek el engem? Tudom, hogy ellent mondtam Lucifer akaratának de mégis ő birtokolja a lelkemet úgymond..........

III.fejezet

Halli.. Itt a 3. része. Remélem tetszeni fog. Pucca. ;) X)

Louis Tomlinson:

El sem hiszem mit tettem. Megcsókoltam Őt. Őt akit meg kell majd ölnöm és persze gyengéd érzelmeket táplálok iránta. Éreztem, ahogyan kezét hajamba túrja így elmélyítve csókunkat. Éreztem, hogy ha tovább folytatom azzal csak túl lövök a célomon. Nem akarom, hogy rám szálljanak Főleg nem az a bizonyos G. .Nem tudom, hogy ki ő csak azt tudom, hogy ő az új főnököm. A régebbit megölték, pontosabban lelőtték, méghozzá fejbe. Én nem akarok így járni így muszáj lesz valamit csinálnom. Elváltunk egymástól. Ijedten pattantam ki öléből és felálltam.
-Mi a baj Lou?-kérdezte
-Ezt nem kellett volna.-mondtam magamnak de tudtam, hogy meghallotta
-Mit? Megbántad?-kérdezte aggódva és ő is felállt.
-Én..nem tudom. Mennem kell. fogtam sietősre a dolgot majd elfutottam volna ha nem kapja el a karomat.
- Várj Lou. Mi ez a hirtelen hangulat változás? Az egyik percbe csókolózunk a másikban pedig el akarsz menni. Mi a baj?-kérdezte majd kezét arcomra simította
-Semmi Hazz. Hagyj békén.-mondtam majd elrohantam így ott hagytam a már nem is tudom kimet. Bassza meg. Nem kellenek érzelmek. Azok csak rontanak a helyzetemen.

Harry Styles:

Amikor Lou elfutott utána akartam menni de valami nem engedte. Kezemet odakaptam a számhoz és lejátszódott bennem az előbbi jelenet mikor ajkait enyémeknek nyomta. Éreztem kezeit ahogyan beletúr göndör hajamba. Istenem miért pont én? Nem agyaltam tovább ezen csak minél előbb haza akartam menni. Felkaptam íjamat majd elrepültem volna haza, hogy ha nem követem Lou-t. Néha-néha hátra nézett nehogy kövessék ugyan is kiszámíthatatlan az éjjel. Hirtelen egy alak csapódott felé én pedig ahelyett hogy segítettem volna neki elbújtam. Letérdepeltették Lou-t és hirtelen egy alak jelent meg. Ismerős alakja szinte a csontomig hatoltak. Az nem lehet, hisz meghalt. Vagy újjá született a pokolban?
-Louis. Jó estét.-köszönt a férfi és tényleg az volt akit száműztem a Mennyből. Lucifer......
-Mit akar?-kérdezte Louis de bár csak ne tette volna.
-Tudod ta azt jól. Megölted már?-kérdezte majd leguggolt hozzá
-Nem és nem is akarom. Azt sem tudom mit ártott magának.-köpte felé a szavakat Lou
-Fogjátok le jó szorosan.-mondta Lucifer maga az ördög és Lou felszisszent.-Hiszel az ördögben Louis?-kérdezte vigyorral az arcán
-Mi? Nem. Ez őrültség.- hebegte Lou. Lucifer csak elnevette magát majd hirtelen leszakadt róla a pólója és kitárta nagy fekete szárnyait (mellesleg olyan volt mint a denevéreké).
-Úr Isten. Ki vagy te?-kérdezte Louis ijedten.
-Én vagyok az akit kitaszítottak a Mennyből én vagyok, a gonosz, én vagyok az Ördög.-hadarta el drámaian.
-Az nem lehet. Ez lehetetlen. De hogy és mi?-kérdezte zavartan Louis
-Elmagyarázom neked. Ismertem az Istent szinte ha lehetett mondani Apámként tekintettem rá. Majd összekaptunk és az egyik Őrangyalt bízta meg, hogy letaszítson a Föld legmélyebb bugyraiba. És most pedig szabad vagyok. Hála a szüleidnek.
-Mi? Hogy jönnek ide a szüleim?
-Hát tudod anyukád halálos beteg volt. Az apád már nem hitt benne, hogy meggyógyul és még szeretett Istenétől is elfordult. Egy napon megidézett és kért tőlem egy aprócska szívességet. Ez pedig az volt, hogy mentsem meg a feleségét azaz az anyádat. De cserébe én is kértem tőle valamit.
-És mit ha szabad tudnom?-kérdezte ellent mondás nem tűrően Louis
-Persze. A lelkedet.
-Hogy mit?
-Jól hallottad a lelkedet. Ezzel azt értem el, hogy örökre engem kell szolgálnod. És mivel a szolgám vagy adtam egy parancsot. Öld meg Harry Styles-t.-szám elé kaptam és néztem Lou reakcióját.
-Már mindent értek-Lucifer felhúzta szemöldökét-Ö volt az aki letaszított a Mennyből?-kérdezte
-Pontosan.
-Nem!!! Nem fogom megölni. Soha. Nem. NEm. NEM!-ekkor arcon csapta és fél arca elkezdett lángolni. Segíteni akartam megint de nem akartam megmutatkozni. Felkiáltott a hirtelen jött fájdalomra de hirtelen elillant a tűz. Louis fél arca elégett. Istenem miért?
-Miért nem? Louis!
-Magam sem tudom.
-Csak nem..........Louis ugye nem......nem szerettél bele?-kérdezte L és pedig lepődötten néztem Louis-t aki lehajtotta fejét.
-Nem tudom mit érzek ebben a pillanatban de egyet tudok mondani.-mondta Louis majd felállt-Viszlát.-mondta majd futni kezdett. Utána néztem és láttam ahogyan 2 sötét Angyal a nyomában van.
-Harry Styles.-kuncogott fel. Kiléptem az árnyékból és kitárt szárnyaimmal megmutatkoztam.
-Lucifer! Megöllek!-kiabáltam majd neki rontottam de felrepült.
-Majd egyszer.-mondta majd egy kacaj kíséretében eltűnt. Én gyorsan Louis után repültem. Már feladtam keresését de meghallottam kétségbeesett kiáltását. Gyorsan lerepültem a földre és gyalog folytattam tovább. Amint beértem egy sikátorba megláttam Lou-t az egyik marha lefogta kezeit háta mögött a másik pedig egy pengét tartott a kezében.
-Mi az utolsó kívánságod?-kérdezte de meg sem várva válaszát belé döfte a kést. Sikítani akartam de nem tudtam. Megakadt minden a torkomon. Hirtelen aki megszúrta Lou-t hátrahőkölt majd megjelent L és letépte a fejét.
-Idióták még nem jött el az ideje.-mondta haraggal hangjában majd felemelte Louis majdnem élettelen testét és elrepült. Gyorsan kiengedtem a szárnyaimat majd elrugaszkodtam és felrepültem én is majd követni kezdtem míg egy házhoz nem értem. Berepült az ablakon. Én mivel volt erkély. Oda szálltam le. Hallgatózni kezdtem.
-Egyszer úgy is meg kell majd ölnöd az angyalkádat.-mondta L majd hirtelen kirepült az ablakon de még előtte mielőtt elment volna az Alvilágba rám vicsorított majd véglegesen eltűnt  Gyorsan .bementem hozzá. Az ágyra volt lefektetve. Szerencsére meggyógyította amit nem is értek. De nem ezzel foglalkoztam csak odasiettem hozzá majd magamhoz öleltem őt.